A lovas sportágaknak jelentős olimpiai múltjuk van, hiszen már az ókori játékokon szerepeltek, megannyi legendás történet fűződik a kocsiversenyekhez. A díjugratás már az 1900-as párizsi olimpián szerepelt a programban.

Ekkor még magas- és távolugró viadalt is tartottak a lovaknak. Mint később kiderült, először és utoljára. Rendszeressé 1912 óta vált a lovaglás a programban, azóta viszont azon kevés sportág közé soroltatik, amelyben szinte megállt az idő: alig változott valamicskét a lovasok műsora.

Kisebb módosítások természetesen voltak, hiszen 1952-ig például csak a férfiak mutathatták meg tudásukat, mi több, a lovasviadalokon kizárólag katonák vehettek részt, akiknek valamilyen rendfokozatot kellett viselniük országuk hadseregében. A hölgyek először a helsinki játékokon indulhattak a lovas számokban.

De mi kell ahhoz, hogy Henri jövőre Londonban indulhasson? Egyéniben nagyon kis eséllyel pályázik erre, csapatban viszont kiharcolhatják a részvételt. Ehhez elsősorban a madridi Európa-bajnokságon kell kiemelkedően szerepelni

A Nemzetközi Lovas Szövetség tagországainak száma 171 a hazai szövetség tagjainak száma 540, a sportágat űzők becsült összlétszáma 5520 lovas. A sportágnak nyolc szakága van, amelyből három- díjugratás, díjlovaglás, lovastusa olimpiai szám és abból - Kovács Henrinek is köszönhetően - is elsősorban díjugratásban vannak kvalifikációs esélyeink.

A sportági létesítmények magán tulajdonban vannak, így az olimpiai keret több lovasa nyugat-európai, tengerentúli létesítményekben készül. Az elmúlt két olimpián magyar lovas sportoló nem vett részt.

A kvalifikációhoz a legmagasabb kategóriájú egyéni (CSI) versenyeken kell a minél jobban szerepelni, mert a világranglista helyezések után szerezhetnek az egyéni indulók olimpiai kvótát.

A csapat kvalifikálódáshoz pedig az említett világversenyeken kell az élmezőnyben végezni. Ilyen lesz az idei madridi díjugrató Európa-bajnokság, melyen a magyar együttesnek az első hatba kellene kerülnie, hogy részt vehessen a 2012-es olimpián.